2026. szeptemberi olvasások
Újra valamivel nagyobb létszámmal került sor az augusztusi olvasmányok megbeszélésére: nyolcan gyűltünk össze, hogy közösen átbeszéljük az e hónap könyveit s kiválasszuk az októberieket. 😍 Egy újabb érdekes és inspiráló kibeszélő áll mögöttünk; mindegyik könyvnek akadt “olvasója”, és szerintem most mind a négy mű bőven adott okot beszélgetésre. Akár önmagukban, akár egymással vagy korábbi olvasmányainkkal összevetve, mindegyikük érdekes gondolatokat, izgalmas beszélgetéseket váltott ki. 🙃
Holnap pedig már szeptember, itt az ősz 🍁– és vele az újabb könyvek. Na de miket is választottunk legutóbb? 🧐
📕 Egykori kötelezőként Boccaccio száz világhírű történetét, a Dekameront elevenítjük fel.
📗 Magyar klasszikusként Illyés Gyula Puszták népe című művével a dunántúli nagybirtokok cselédségének mintegy száz évvel ezelőtti világát ismerhetjük meg.
📘 Külföldi klasszikusként az irodalmi Nobel-díjas Thomas Mann Halál Velencében című kisregényét választottuk szeptemberre.
📙 A kortársak közül pedig most a francia író, Guillaume Musso Holnap című művével ismerkedünk meg.
Októberre pedig a következő könyvekkel lehet felkészülni:
📕Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma
📗 Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét
📘 Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai
📙 Kondor Vilmos: Második Magyar Köztársaság
Most is elég változatosra sikerült a listánk, ezért remélem, mindenki talál köztük néhány könyvet, mely már régóta a várólistán várakozik – vagy épp új ötletet, motivációt. 🥰
Mindenkinek csodaszép szeptembert kívánok, s persze jó olvasást! 🍁 📚 🥰
1) Egykori kötelező olvasmány:
Giovanni Boccaccio: Dekameron (1349)
A Dekameron száz világhírű történetét Boccaccio 1349 és 1353 között írta. Hét fiatal hölgy és három ifjú mesél tíz napon át – a pestis elől menekülve – kies vidéki kastélyukban idillikus, szellemes, vidám és erotikus történeteket, amelyek a szerelem mindenhatóságáról szólnak. A nagy számú, színes képanyag híres művészek alkotásai, amelyek a középkortól a barokkig az akkor kor életszemléletét illusztrálják.
2) Magyar klasszikus:
Illyés Gyula: A puszták népe (1936)
A Puszták népe voltaképpen egy avantgárd gesztusból, André Gide 1927-es Kongói utazásának ösztönzésére született. Illyés Gyula a magyar „tengerfenék titkai közé reflektorfényt vető” (Babits) írószociográfiájával, máig nem múló hatású remekműben ábrázolta a két háború között a hazai hitbizományok és nagybirtokok vergődő cselédnépének életét, saját pusztai gyerekkora világát.
3) Külföldi klasszikus:
Thomas Mann: Halál Velencében (1912)
Thomas Mann 1911 májusában két hetet töltött Velencében, ekkor fogalmazódott meg benne a Halál Velencében ötlete: hogyan sodorja a tragikum, az elháríthatatlan végzet az öregedő Gustav Aschenbach írót szégyene és halála beteljesedéséig. Az elbeszélés jelképes helyzeteinek burjánzásában nem ok nélkül kereshetjük Mann látomását az egész első világháború előtti művészetéről. Gustav Aschenbach költője volt mindazoknak, akik a kimerülés határán dolgoznak, akik már roskadoznak a teher alatt, de még tartják magukat, költője mind a munka moralitásának, akik vézna testtel, szűkös eszközökkel, az akarat mámorában okosan gazdálkodva, legalább egy időre meg tudják szerezni a nagyság hatóképességét. Sokan vannak, és ők a kor hősei.
4) Kortárs regény:
Guillaume Musso: Holnap (2013)
Emma New Yorkban él. Harminckét évesen még mindig keresi élete párját. Matthew Bostonban lakik. Egy szörnyű balesetben elvesztette a feleségét, és most egyedül neveli négyéves kislányát. A világhálón ismerkednek meg, és egymásnak írt e-mailjeik alapján hamarosan mindketten arra gondolnak, hogy végre megtalálhatják a boldogságot. Elhatározzák, hogy találkoznak egy manhattani olasz étteremben. Ugyanazon a napon és ugyanabban az órában lépnek be az étterem ajtaján. Ugyanahhoz az asztalhoz ültetik le őket – és mégsem fognak soha találkozni.
Hazugságok hálója? Az egyik fél képzelgése? A másik manipulációja? Egy érthetetlen helyzet áldozataiként Matthew és Emma hamar rádöbbennek arra, hogy nem csupán egy meghiúsult találkozóról van szó…
