2026. júniusi olvasások
Újra egy vidám és motiváló este áll mögöttünk, ahol mind a négy könyvről bőven volt mit beszélni. 🙃 Ha valaki még ezután olvassa el bármelyiket, semmi gond, hónap végén szívesen meghallgatjuk a véleményét! 🤩
Most pedig következzenek a júniusi olvasások – hisz az első könyvet, az egykori kötelezőt már el is kezdhetjük… 😎
📕 Ez pedig – a júniusi napfordulóra való tekintettel – William Shakespeare Szentivánéji álom című komédiája.
📗 Magyar klasszikusként már egy komorabb témát választottunk, Móra Ferenc Ének a búzamezőkről című megrendítő történetét.
📘 A klasszikus világirodalom területén most a krimik királynőjéhez, Agatha Christie-hez fordultunk, hogy a Gyilkosság a paplakban című regényében a fantasztikus észjárású Miss Marple vezetésével megoldhassunk egy rejtélyes bűnügyet.
📙 A hónapot pedig Grecsó Krisztián kortárs regényével, a Verával zárjuk.
Persze már júliusra is összeszedtük az olvasnivalókat, méghozzá a következőket:
📕 Tamási Áron: Ábel a rengetegben
📗 Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember
📘 John Steinbeck: Egerek és emberek
📙 Richard Osman: A csütörtöki nyomozóklub
Remélem, most is talál magának mindenki egy-két kedvére való könyvet! 🤩
Csodaszép júniusi napokat kívánok nektek, s persze jó olvasást! 🥰
1) Egykori kötelező olvasmány:
William Shakespeare: Szentivánéji álom (1600)
A csaknem két évszázados belső fejlődés után a 16. században csodálatos pompában felvirágzó angol reneszánsz színműirodalom egyik legszebb darabja a Szentivánéji álom, amely a klasszikus mitológia, a néphit, a vallás, a polgári gondolkodás, s lényegében az érlelődő új filozófia naiv elemeit forrasztja csodálatos egységbe egy naivul groteszk tündérjáték keretében.
2) Magyar klasszikus:
Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről (1927)
Az 1927-ben írt regény komor témája az első világháború, de nem a harctereken sínylődő katonákról szól elsősorban, hanem azokról a tragédiákról, amelyek a hátországban játszódnak le. Tanyavilágban élő két emlékezetes asszonyalakja közül az egyik – Etel – váltig hiszi, hogy férje egyszer hazajön, a másik viszont „összeáll” a nála dolgozó orosz hadifogollyal.
3) Külföldi klasszikus:
Agatha Christie: Gyilkosság a paplakban (1930)
Amikor a közutálatnak örvendő veterán hadfit a paplakban holtan találják – kétség nem férhet hozzá, hogy gyilkos kéz fegyverétől –, voltaképpen senki sem csodálkozik. Hiszen maga a galamblelkű pap is kijelentette, méghozzá népes társaságban, hogy ha valaki netán meggyilkolná Protheroe ezredest, ugyancsak nagy szolgálatot tenne az emberiségnek. Bizony, sokan örültek volna, ha az ezredes nem áll az útjukban…
Miss Marple, a finom, törékeny öregkisasszony, az emberi lélek nagy ismerője ebben a regényben bukkan fel először, de szerencsére közel sem utoljára…
4) Kortárs regény:
Grecsó Krisztián: Vera (2019)
Szeged, 1980. Vera az általános iskola negyedik osztályába jár, jó tanuló, jó sportoló. A papa a honvédségen dolgozik, a mama meg minden nap várja őt tanítás után. De Vera biztonságosnak hitt élete pár hét leforgása alatt megváltozik. Az egyik eseményből következik a másik, mintha dominók dőlnének egymás után, mégsem lehet tudni, vajon mi indítja el az események láncolatát. Mi fordítja szembe végzetesen az addigi legjobb barátnőjével? Miért olyan jó és ugyanakkor ijesztő egyre több időt tölteni Józeffel, az új lengyel fiúval? És miért vannak a felnőtteknek titkaik, ha Verától azt várják el, hogy ő mindig csak az igazat mondja?
